Az ősz beköszöntével gyakran előáll az a helyzet, amikor napközben még kellemes az idő, reggel és este azonban már hűvössé válik a lakás. Ilyenkor sokan még nem szeretnék elindítani a teljes központi fűtési rendszert, ugyanakkor néhány fokkal magasabb beltéri hőmérséklet már sokat javítana a komfortérzeten.
Ha az otthonban gázfűtés és fűtésre alkalmas klímaberendezés is rendelkezésre áll, jogosan merül fel a kérdés: melyiket érdemes használni az átmeneti időszakban? Erre nincs minden otthonra érvényes válasz. A döntést befolyásolja az épület hőigénye, a fűtési rendszer típusa, a klíma hatékonysága, az aktuális energiaár és az is, hogy az egész ingatlant vagy csak egy-egy helyiséget szeretnénk felfűteni.
Miért különleges az őszi átmeneti időszak?
Szeptemberben és október elején még jelentős különbség lehet a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Előfordulhat, hogy délután a napsütés önmagában kellemes hőmérsékleten tartja a lakást, hajnalra azonban már érezhetően lehűlnek a helyiségek.
Ebben az időszakban általában még nincs szükség folyamatos, egész napos fűtésre. Sok esetben elegendő reggel vagy este rövidebb ideig temperálni a lakást, esetleg csak azt a szobát felfűteni, amelyben éppen tartózkodunk.
Éppen ez az a helyzet, amelyben a klímás és a hagyományos gázfűtés közötti különbségek különösen jól érvényesülhetnek.
Hogyan fűt a klímaberendezés?
A fűtésre alkalmas split klímaberendezés valójában levegő-levegő hőszivattyúként működik. Fűtési üzemmódban a rendszer a külső levegőből von el hőenergiát, majd azt a beltéri egységen keresztül adja át a helyiség levegőjének.
Ezért a klímás fűtést nem érdemes egy egyszerű elektromos hősugárzó működésével azonosítani. Míg az elektromos ellenállás-fűtés közvetlenül alakítja hővé a felvett villamos energiát, a hőszivattyús klíma villamos energia segítségével hőt szállít.
Ennek köszönhetően megfelelő körülmények között egy korszerű inverteres klíma a felhasznált villamos energiánál többszörös mennyiségű hőenergiát képes a helyiségbe juttatni.
Mit jelent mindez az első hűvösebb napokon?
A levegő-levegő hőszivattyúk hatékonyságát többek között a külső hőmérséklet is befolyásolja. Az enyhe őszi idő ebből a szempontból kedvező lehet, hiszen a készüléknek még nem komoly téli hideg mellett kell hőt kinyernie a külső levegőből.
Ez teszi különösen érdekessé a klímás fűtést az átmeneti időszakban.
Ha például egy hűvös szeptemberi reggelen csak a nappaliban vagy a dolgozószobában szeretnénk gyorsan néhány fokkal magasabb hőmérsékletet, egy megfelelően méretezett inverteres klíma praktikus megoldás lehet.
A gázfűtés előnye más helyzetekben mutatkozhat meg
A gázfűtés természetesen nem válik feleslegessé attól, hogy az ingatlanban fűtésre alkalmas klíma is található.
Egy központi gázfűtési rendszer egyik nagy előnye, hogy egyszerre több helyiségben képes biztosítani a kívánt hőmérsékletet. Ha az egész családi házat vagy lakást folyamatosan szeretnénk temperálni, ez kényelmesebb lehet, mint több különálló klímaberendezés működtetése.
A radiátoros vagy padlófűtéses rendszer komfortérzete is eltér a klímás fűtéstől. A klíma levegőmozgatással adja át a hőt, míg például a radiátorok és a padlófűtés más módon melegítik a helyiséget és annak felületeit.
Ezért a két rendszer összehasonlításakor nemcsak az energiafogyasztást, hanem a kívánt komfortot is érdemes figyelembe venni.
Egy helyiséget vagy az egész otthont szeretnénk fűteni?
Az átmeneti időszakban ez az egyik legfontosabb kérdés.
Ha napközben például csak a dolgozószobát használjuk, nem feltétlenül szükséges emiatt az egész házat ugyanolyan hőmérsékletre felfűteni. Egy megfelelő helyen elhelyezett klímával célzottan és gyorsan melegebbé tehető az adott helyiség.
Hasonló helyzet alakulhat ki reggel a nappaliban vagy este egy hálószobában. Ha csak rövid ideig van szükség némi plusz melegre, a klíma gyors reakciója kifejezetten előnyös lehet.
Amikor viszont már az egész épület tartós fűtést igényel, a meglévő központi fűtési rendszer használata praktikusabbá válhat. Hogy gazdaságilag melyik megoldás kedvezőbb, azt már az adott épület és a két rendszer konkrét műszaki adatai alapján érdemes meghatározni.
Nem elég csak a villany és a gáz egységárát összehasonlítani
A klímás és gázfűtés költségeinek összehasonlítása elsőre egyszerűnek tűnhet: megnézzük egy kilowattóra villamos energia és a gáz árát, majd kiválasztjuk az olcsóbbat. A valóság természetesen nem ilyen kegyesen egyszerű.
A két rendszer ugyanis eltérő hatásfokkal működik. Klímánál figyelembe kell venni a készülék adott körülmények között elérhető hatékonyságát, gázfűtésnél pedig többek között a kazán típusát és hatásfokát.
A költségeket az aktuális tarifák és fogyasztási sávok is jelentősen befolyásolhatják. Emiatt általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy a klíma vagy a gáz minden körülmények között olcsóbb.
Mit árul el a klíma SCOP értéke?
Ha egy klímaberendezést rendszeresen szeretnénk fűtésre használni, a SCOP érték fontos támpont lehet. Ez a szezonális fűtési hatékonyságot jellemző mutató, amely nem egyetlen pillanatnyi üzemi állapotot ír le, hanem szabványosított körülmények között a fűtési időszak egészére vonatkozó teljesítményt segít összehasonlítani.
Minél kedvezőbb a SCOP érték, annál hatékonyabb lehet a készülék fűtési üzemben a meghatározott vizsgálati feltételek mellett.
A tényleges fogyasztás azonban ettől eltérhet. Befolyásolja a külső hőmérséklet, az épület hővesztesége, a beállított beltéri hőmérséklet, a készülék méretezése és a használat módja is.
A megfelelő méretezés fűtésnél is alapvető
Attól, hogy egy klíma rendelkezik fűtési üzemmóddal, még nem biztos, hogy minden helyzetben alkalmas az adott helyiség hatékony felfűtésére.
Egy alulméretezett készüléknek nagy terheléssel kell dolgoznia, és előfordulhat, hogy nem képes megfelelő komfortot biztosítani. Egy jól megválasztott inverteres berendezés viszont a kívánt hőmérséklet elérése után képes visszaszabályozni a teljesítményét.
Ha a klímát eredetileg kizárólag nyári hűtésre választották ki, de később rendszeres fűtésre is szeretnénk használni, érdemes szakemberrel ellenőriztetni, hogy a készülék és annak teljesítménye megfelel-e ennek a feladatnak.
A klímás fűtés komfortja eltér a radiátoros fűtéstől
Klímával viszonylag gyorsan érezhető meleget lehet létrehozni, mivel a beltéri egység közvetlenül meleg levegőt juttat a helyiségbe. Ez az átmeneti időszakban kifejezetten praktikus.
A levegő mozgása azonban egyesek számára kevésbé komfortos lehet, mint a radiátoros vagy padlófűtés. Emiatt fűtési üzemmódban is fontos a légterelők megfelelő beállítása.
Mivel a meleg levegő természetes módon felfelé emelkedik, célszerű úgy beállítani a légáramlást, hogy a készülék a meleget megfelelően juttassa el a helyiség alsóbb részeibe is. Ellenkező esetben könnyen kialakulhat az a furcsa helyzet, amikor fejmagasságban kellemes meleg van, a lábunk pedig egészen más véleményen van a szoba hőmérsékletéről.
Mi történik, amikor beköszönt a komolyabb hideg?
Az, hogy egy klíma kiválóan használható szeptemberben vagy októberben, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanazzal a hatékonysággal fog működni a leghidegebb téli napokon is.
A külső hőmérséklet csökkenésével változhat a készülék fűtési teljesítménye és hatékonysága. Hideg, párás időben a kültéri egységen dér képződhet, ezért a rendszer időnként automatikus leolvasztási ciklust végezhet. Ilyenkor a beltéri fűtés rövid időre szünetelhet.
Ha valaki egész télen elsődleges fűtési rendszerként szeretné használni a klímát, olyan készüléket célszerű választania, amelyet kifejezetten alacsony külső hőmérséklet melletti fűtésre is terveztek.
A két rendszer együtt is használható
A kérdésnek nem feltétlenül kell úgy hangzania, hogy klíma vagy gáz. Sok otthonban éppen a két rendszer tudatos kombinációja jelenthet praktikus megoldást.
Az enyhébb őszi időben a klíma biztosíthat gyors, helyiségenkénti rásegítő fűtést. Ahogy az idő tartósan hidegebbre fordul és az egész épület folyamatos fűtésére lesz szükség, szerepet kaphat a központi gázfűtés.
A megfelelő stratégia természetesen az adott ingatlan adottságaitól és a rendelkezésre álló berendezésektől függ. Egy korszerű kondenzációs kazánnal és egy régebbi klímával egészen más összehasonlítás adódhat, mint egy régi gázkazán és egy magas hatékonyságú, fűtésre optimalizált inverteres klíma esetében.
Karbantartás nélkül egyik rendszer sem működik ideálisan
Az őszi fűtési időszak előtt mindkét rendszer állapotára érdemes figyelmet fordítani.
Ha a klíma egész nyáron intenzíven hűtött, a szűrőkön és a beltéri egység más részein szennyeződések halmozódhattak fel. A fűtési használat előtt ezért indokolt lehet a készülék tisztítása és ellenőrzése.
A gázfűtési rendszer esetében ugyancsak fontos a vonatkozó gyártói előírásoknak megfelelő ellenőrzés és karbantartás. A biztonságos működés különösen olyan berendezéseknél lényeges, amelyek égési folyamatot használnak.
Melyiket érdemes tehát választani?
Az első hűvös őszi napokon a fűtésre alkalmas inverteres klíma különösen praktikus lehet, ha gyorsan szeretnénk néhány fokkal megemelni egy adott helyiség hőmérsékletét. Enyhe külső hőmérséklet mellett a hőszivattyús működés hatékony lehet, és nem szükséges feltétlenül az egész központi fűtési rendszert elindítani egy rövid reggeli vagy esti temperálás miatt.
Ha azonban már az egész lakást vagy családi házat tartósan fűteni kell, a döntés összetettebbé válik. Ilyenkor figyelembe kell venni a klíma és a gázfűtési rendszer hatékonyságát, az épület hőigényét, az energiaárakat, a kívánt komfortot és azt is, hogy a klímaberendezést milyen külső hőmérséklet melletti fűtésre tervezték.
Összegzés
Az átmeneti időszakban nem feltétlenül kell választani a klíma és a gázfűtés között. A két rendszer eltérő helyzetekben lehet előnyös.
A fűtésre alkalmas inverteres klíma gyors reakciója és helyiségenkénti használhatósága miatt jó megoldást jelenthet az első hűvösebb reggeleken és estéken. A központi gázfűtés előnye pedig akkor kerülhet előtérbe, amikor már az egész ingatlan tartós és egyenletes fűtésére van szükség.
A gazdaságos megoldás meghatározásához nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia árát összehasonlítani. A berendezések hatékonysága, az épület adottságai és a használati szokások együtt határozzák meg, melyik rendszer mikor célszerűbb.
Az ősz elején ezért a legjobb fűtési rendszer sok esetben nem feltétlenül egyetlen berendezés. Sokkal inkább az, amelyiket akkor használjuk, amikor az adott körülmények között valóban annak van értelme.
