Ahogy a hőmérő tartósan nulla alá kúszik, sokakban felmerül a kérdés: bírja-e még a klíma? A rövid válasz az, hogy egy mai inverteres készülék a magyar telek nagy részében gond nélkül fűt. A hosszabb válasz pedig az, hogy nem mindegy, milyen készülékről és milyen épületről van szó.
Az alábbiakban összeszedtük, mi történik a klímával fagyban, és mire érdemes figyelni, ha a készülék a téli fűtés egyik fő forrása.
Honnan van meleg, ha kint fagy?
A klíma fűtésnél hőszivattyúként működik: a kültéri levegőből vonja ki a hőt, és azt juttatja be a lakásba. Mínusz 10 fokos levegőben is van hőenergia, csak több munkával lehet belőle kinyerni.
Ezért hidegben a készülék hatásfoka csökken. Ugyanannyi meleghez több áramot használ, mint enyhébb időben, de általában még így is kevesebbet, mint egy elektromos hősugárzó.
Mit jelent az üzemi tartomány?
Minden klímának van egy gyártó által megadott külső hőmérséklet-tartománya, amelyben fűtésre használható. Az általános modelleknél ez jellemzően -15 fok körül ér véget, a kifejezetten hideg éghajlatra tervezett készülékek viszont -20, -25 fokban is fűtenek.
Az üzemi tartomány alsó határán a klíma már működik, de a fűtőteljesítménye kisebb, mint a katalógusban szereplő névleges érték. Vásárlás előtt érdemes ezt az adatot is megnézni, nem csak a névleges teljesítményt.
Miért áll le időnként?
Fagyos, párás időben a kültéri egység hőcserélőjén jég képződik. A klíma ezt automatikusan leolvasztja, és erre a néhány percre a beltéri egység nem fúj meleget. Ez normális működés, nem hiba.
Ha viszont a leolvasztás nagyon gyakori, vagy a kültéri egység tartósan jeges marad, érdemes megnézetni. Ilyenkor a telepítési hely, az elfolyó víz útja vagy a hűtőközeg mennyisége is okozhat gondot.
Az épület legalább annyit számít, mint a klíma
Egy jól szigetelt lakásban egy megfelelően méretezett klíma a leghidegebb napokon is tartja a hőfokot. Egy szigeteletlen, rossz nyílászárós házban viszont ugyanaz a készülék kevés lehet, mert gyorsabban szökik a meleg, mint ahogy pótolni tudja.
Ezért a fűtésre szánt klíma méretezésénél nem elég a szoba alapterülete. A falak, az ablakok és a tájolás is számít.
Mikor kell kiegészítő fűtés?
Ha a klíma a fő fűtés, és a ház nincs korszerűen szigetelve, érdemes számolni egy kiegészítő hőforrással a legkeményebb napokra. Ez lehet a meglévő gázkazán, egy cserépkályha vagy egy kisebb elektromos fűtés.
Sok családnál ez a kombináció működik a legjobban: a klíma viszi az ősz és a tavasz nagy részét, a hagyományos fűtés pedig besegít a januári fagyokban.
Összegzés
A klíma mínuszokban is fűt, de a hatásfoka és a teljesítménye a hideggel együtt csökken. Hogy nálad mennyire bírja, az a készülék üzemi tartományán, a méretezésen és az épület szigetelésén múlik.
Ha bizonytalan vagy, hogy a klímád elég lesz-e a télre, vagy fűtésre szánt új készüléket keresel, kérj ajánlatot, és 48 órán belül visszahívunk. Felmérjük az épületet, és olyan megoldást javaslunk, amely a januári hidegben is kitart.